Elköszöntünk az eltelt évtől, és kezdődik az új esztendő. Új év, új remények. A naptárban 2015-öt írunk, és reméljük, hogy a természet ebben az évben is tartogat számunkra kellemes élményeket, erdőn mezőn egyaránt. A gombász számára, legyen az amatőr vagy mikológiai szakember, esetleg a megélhetésért küzdő gombagyűjtő számára elsősorban a GOMBA jelenti az igazi élményt. Aki fényképezőgéppel járja a természetet, annak külön élmény ha lencsevégre kaphat egy-egy ritkaszép gombát. A jól sikerült fotók albumba, internetre vagy kiállításra kerülnek, és így azoknak is élményt szereznek, akiknek még nem volt szerencséjük találkozni a csodálatos gombavilág ezen egyedeivel.
A marosvásárhelyi Málnássy László Gombászegyesület kétévenként hirdet gombafotó pályázatot a természetes élőhelyükön fényképezett gombákból. A beküldött fotókból a 60 legszebb kép kerül kiállításra, amiből a zsűri a legeslegszebbeket díjazza. 2014-ben a pálmát Tirnován Péter szászrégeni gombásztársunk „Lila pénzecskegombája” kapta. Érdekes módon az augusztusi nemzetközi gombásztáborban Parajdon is ugyanez a fotó nyert a közönség szavazatai alapján. Igy nem csoda, hogy egyesületünk 2015-ös zsebnaptárjára ez a gomba került. Megérdemli, hogy a következőkben ezzel a gombácskával ismerkedjünk részletesebben, még azért is, mert tudományos latin neve Laccaria amethystea (amethystina) a gyönyörű drágakőre, az ametisztre utal.
Lehet, hogy lombos vagy fenyves erdőkben, nyárutói barangolás közben többen találkoztak már ezzel a gyakori, csoportosan termő gombával, de méretei miatt nem tulajdonítottak neki kellő jelentőséget. A gyakorlott gombászon kívül kevesen feltételezik, hogy ehető gomba. A kalap átmérője 1-5 cm, ritkán szélesebb. Köldökösen domború. Felülete sima, nedves időben sötétlila, ibolyalilla színű, szárazon világosabb árnyalatú, gyakran nemezesen pikkelyes. A fiatal gomba kalapszéle begöngyölt, majd kiterülő, enyhén bordás. A lemezek is lilák, ritkánállók, húsosak, tönkhöz nőttek. A tönk a lemezekhez hasonló színű, kalap alatti felső része finoman pikkelyes, szálas, lehet világosabban deres, a bázisnál bolyhos. Magassága 4-8 cm, vastagsága 0,3-0,5 cm. Húsa a kalapban vékony, halványlila, a tönkben szálas. Ize és szaga jelentéktelen. Együtt nő a szintén ehető Húsbarna pénzecskegombával (Laccaria laccata), amitől csak a színe különbözteti meg. Összetéveszthető a mérgező Retekszagú kígyógombával (Mycena pura), de az rózsaszínesen halványlila és érzékelhetően retekszagú.
Az a gombász, aki már ismeri ezt a kis gombácskát az sem szed sokat belőle, mert nincs jellegzetesen gombaaromája, és sokat kellene találnia ahhoz, hogy egy kiadós gombaételt készíthessen belőle. Viszont igen alkalmas keverék gombaként bármilyen ínyencséghez, és hangulatosan színezi a télire eltett gombasavanyúságot is. Sajnos, szárításra nem alkalmas.
Ha Pénzgombának hívnák lehet, hogy többen indulnának a felkutatására, de amint a bevezetőben már szó volt róla gyönyörű művészfotókat lehet készíteni, tehát érdemes fényképezni, mielőtt a gomba a lábosba kerül.
Málnási András,
 |
| Retekszagú kígyógomba (mérgező) |
 |
| Lila pénzecskegomba (ehető) - Titnován Péter díjnyertes fotója |
 |
| "Gombák szépe 3" fotókiállítás 2O14 |
