Menü

2012. június 16., szombat

Hagyományos gombásztúra Nagyernyében

  A marosvásárhelyi Málnássy László Gombászegyesület 2012 június 16.-án szervezte nyári gombásztúráját  Nagyernye környékén. A találkozás fél kilencre volt hirdetve, de az új sportcsarnok előtt már reggel 8 órakor gyülekezett a szépszámú gombász természetbarát. Egyesületünk tagjain kívül is sokan jöttek ismerkedni a környékkel, a gombákkal és a már szakavatott gombászokkal. Ehhez nagyban hozzájárult a szép, kirándulásra alkalmas, napos idő is. Mindenkori vendéglátónk és túravezetőnk, Erdélyi Pál már teljes felszerelésben fogadta az érkezőket, és invitált be midenkit saját udvarára egy kávéra vagy egy korty házi szíverősítőre. Indulásig 36-on gyűltünk össze, és a csoportképek elkészítése után a kosarakkal, fényképezőgépekkel felszerelt gombászok reménykedve vágtak neki a falu feletti meredek domboldalnak, az erdőszéli kilátó felé.
  Az útirány és a gombagyűjtés módjának, etikájának rövid ismertetése után az erdőben kezdődött a gombák keresése. A túrát pár nappal megelőző esős időjárás, és az azt követő meleg kedvező feltételeket szolgáltattak a gombák fejlődéséhez, így aztán szép lassan telni kezdtek a kosarak külömböző, erre az időszakra jellemző gombákkal. Sok volt a piruló galóca, a kékhátú galambgomba és annak zöldes kalapú változata, arany tinóru, változékony tinóru az ehető gombák közül. A mérgező gombák közül érdekességként a világító tölcsérgombából és a (szerencsére) ritka, halálosan mérgező fehér gyilkosgalócából is került egy-egy példány. A nem ehető gombák legszebbike a pecsétviaszgombák közül került ki, de szép példányok bűzlöttek az eredei szömörcsög kifejlett példányai között is. Az erdőt elhagyva a csapat egy legelőn keresztül ért el a következő célpontig, az Iklandhoz közel eső kerekerdőig. Itt volt a pihenő is, ahol a túrázók elfogyaszthatták a hátizsákba csomagolt tízórait.A legelőn hiába keresték a csiperkét, a szegfűgombát, azok úgy elbújtak a nagy meleg elől, hogy nyomukra sem lehetett bukkanni, de az erdő talaja még tartotta a nedvességet, és így újból gyarapodott a gombászok kosara. Az erdőből jobbra haladva megint egy legelő következett, szegfűgomba nélkül, viszont lehetett gyógynövényeket gyűjteni. A következő erdőrész hűsítő árnyéka jól fogott, mert a 30 fokos meleg igencsak próbára tette az embert. Innen már vissza fele vezetetett az út, és a szétszóródott gombászcsapat kezdett haza szállingózni. A háziasszony, Erdélyi Rózsika friss kútvízzel és házi bodzapezsgővel fogadta a fáradt, elcsigázott társaságot.
  Szokás szerint a gyűjtött gombafajok meghatározására került sor, majd a kiállítás összeállítása következett Téglás Zoltán gombaszakellenőr vezetésével. Összesen 55 meghatározott, cimkével (hivatalos magyar és latin elnevezés, ehető, nem ehető, mérgező) ellátott gombafaj került a kiállító asztalokra. Itt az érdeklődők bővebb felvilágosítást is kaphattak egyesületünk gombaszakértőitől. Ezen kívül túravezetőnk bemutatta házi gombatenyészetét, ahol laskagombát, valamint az egyik leghatásosabb gyógygombát, a shi-taket termeszti.
  Közben a már előzőleg megterített asztalokra elkezdődött a bográcsgulyás felszolgálása, amiből természetesen nem hiányzott a gomba, és amit később sörrel vagy borral öblített le a társaság nótázni kívánkozó része.
  Mindent összevetve sikeres, tanulságos, kellemes gombásztúrán vehettünk részt, ismeretekkel, élményekkel, szép gombafotókkal, új barátságokkal gyarapodva térhetett haza minden résztvevő.

                                                                     Málnási András
                                            

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése